Ahol élünk

A legfontosabb, amit ebben a témában meg kell említenem, hogy van egy igen jó lakásunk. Már otthon elkezdtük nézegetni az oviedoi albérleteket. A hirdetések alapján világossá vált, hogy a város fel van készülve a nyaranként ideköltöző 1500 MIR-es hallgató fogadására, hiszen rengeteg lakást kínáltak, elég közel az akadémiához, jól felszerelve, kb. diákáron. Általában elmondható, hogy a lalásbérlés nem sokkal drágább, mint otthon, illetve, hogy nem kell a rezsivel kalkulálni, mert azt a tulajdonosok beépítik az árakba.

Nagyon sokan luxus-kollégiumban laknak havi 800+ euróért, ahol egyrészről altestüket pálmalevelekkel hűsítik, de kaját is kapnak, mosnak rájuk, takarítanak a szobákban, tanulószobát meg mindenféléket biztosítanak számukra. Mások ugyanennyi pénzért bérlenek lakást bejárónővel, akinek pálmalevele ugyan nincs, de minden más szolgáltatást nyújtani tud a diákoknak.

Szerencsénkre akadt két ismerős család is, akik szívesen láttak volna minket a lakásukban, és elég baráti áron kínálták őket, így az utolsó napokra csak a 2 opciót kellett a megoldásra szűkíteni. Úgy tűnik nagyon jól választottunk, mert 8 percre vagyunk az akadémiától és hárman 550 eurót fizetünk. Főzünk, mosunk, takarítuk, ahogy minden normális ember, és nem érezzük, hogy a tanulás rovására menne a dolog, sőt én pl. nagyon élvezem az ebédkészítést, pont jól kikapcsol a délelőtti tanulás után.

A harmadik lakó Aga, egy lengyel lány, akit itt, Oviedoban ismertünk meg 2 évvel ezelőtt egy egyetemi gyakorlat során. Azóta is tartottuk vele a kapcsolatot, összehoztuk Franciscoval, madridi jóbarátommal, akivel még CouchSurfing kapcsán lettem, majd lettünk jóban pár évvel ezelőtt. A srác most minden hétvégén ideutazik Madridból (nem kis szopás), hogy kihasználják, hogy végre ugyanabban az országban vannak a lánnyal.

A lakás: 3 szoba + nappali, tágas konyha, szép fürdő, 5 percre az óvárostól (a Blaya micsoda lakáshirdetést tudna írni róla....)és még nagyon fontos, hogy íves utcában van, ezzel teljesült egy régi vágyam is. Csomó mindennel felszerelték közvetlenül érkezésünk előtt, éppen csak fokhagymanyomónk nincs, illetve, ami később a csomagokkal érkezett az az első alkalommal eltört. A lakás sokkal faszább, mint a képeken volt. Azért ilyet se tapasztaltam még! A szobák L-alakban vannak egymás mellett, a középső az én tanulószobám, illetve vendégszoba (ennek van kis balkonja is, ahonnan nagy örömömre látni a katedrálist), a két szélső a haló, ill egyben a lányok tanulószobája. Az egyikbe mindig beengednek éjszakára, általában a Julcsa.

Pusztán egy dologgal nem vagyunk megelégedve, az pedig az első emeleten lakó állat, aki minden nap reggel és este háromnegyed 8-kor 15-20 perces ordibálásba kezd. Minden nap ugyanakkor ugyan azt ugyan annyira érthetetlenül kiabálja. Néha egy-egy pofont is kioszt. Az áldozatot rendszerint nem halljuk, de borzasztó lehet neki. Spanyol ismerősünk azt állítja, hogy itt iszonyat nagy tabu a családon belüli erőszak, nem lehet semmit tenni az ügy érdekében. Én azért küldök majd a paraszt kezelőorvosának egy levelet, hogy kicsit gondolkodjon el azon, nem lenne-e érdemes áttérni kettőről a napi háromszori seduxenre. (Nyugi srácok, a vendégszobában nem hallani!)

Sokkal többet nem tudok elmondani a pecóról, úgyhogy képek következnek:

Ez a tanulóm

Aga szoba

Julcsa tanuló

Nappali

Konyha

Jófej szomszéd

Nagyobb térképre váltás

Még mindig nagyon sokat tanulunk, talán már könnyebb is a dolog, mint az elején. A napokban már olyan tesztet is irtam, ami megközelítette a 40 percentilt jeeeeeeeeeeeee. Múlt héten lenyomtuk a fertőző betegségeket, most endokrinológiával birkózunk, jövő héten jön a várva várt megelőző orvostan és statisztika....hmmm nagyon finom.

Előadó

Bal alsó polcon az eddig kiosztott tananyag, ehhez még kb. 20 könyv fog csatlakozni. Kellemes.

Ölelés inet, az egyik tanár szavaival búcsúznék: Fuma más, pincha menos! Nem ez a megoldás :füst több, kattintson a kevésbé (google translate)